Bázispont - Civil Információs Centrum

Csigaház

A kulturális közfoglalkoztatás keretében programjaink együttműködő partnere a Nemzeti Művelődési Intézet
Nemzeti Muvelodési Intézet

Magyar Élelmiszerbank Egyesület

Mag-ház Hírlevél

*A mező kitöltése kötelező

Komárom Környéki Civil Társulás

Alakulás éve: 2007

Adószám: 18616741-1-11
Statisztikai számjel: 18616741-9133-529-11
Bírósági bejegyzés száma: Pk. 60.019/2007
Bankszámlaszám: 11740030-20052432

 

 

Vezetoség:

Markóné Tóth Ágnes
Somogyi Bence
Monostori Éva

2014.ig:

Markóné Tóth Ágnes elnök
Dr Faragóné Dr Novadovszky Nóra elnökségi tag
Vizeli Csaba elnökségi tag

2008-ig:
Monostori Éva elnök
Dr Faragóné Dr Novadovszky Nóra elnökségi tag
Markóné Tóth Ágnes elnökségi tag

 

Komárom Környéki Civil Társulás logó

 

Tevékenységi kör:

  • Magyarország területén a közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával közösség- és településfejlesztés különös tekintettel a szociális problémák megoldása érdekében módszertani segítségnyújtás.
  • Vállalkozásfejlesztés különös tekintettel a közösségi vállalkozásokra.
  • Az iskolai oktatásból kikerültek számára speciális képzési formák szervezése és vezetése a foglalkoztatás segítése érdekében.
  • Közösségfejlesztok, szociális munkások, közmuvelodési szakemberek és ifjúságsegítok képzésében való részvétel.
  • A kiskorú gyermekek számára a napközbeni elhelyezésre az alapellátás körében alternatívák kidolgozása és muködtetése.
  • Gyermekek táboroztatása, különös tekintettel a környezetvédelmi nevelésre és az egészséges életmódra. A korosztály hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése.
  • Munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációja.
  • Kortárssegítési és oktatási programok honosítása.
  • Kiadványok szerkesztése, kiadása újságszerkesztés.
  • Természet- és környezetvédelem a közösségek érdekében.
  • Hagyományőrzés, tehetséggondozás.
  • Kulturális közmuvelődési tevékenység.
  • Újságszerkesztés.
  • Hagyományőrzés, tehetséggondozás.
  • Kulturális közművelődési tevékenység.
  • A gyermekek és az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése.
  • Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása a kulturális alap-és közoktatásban.
  • Pedagógiai szakszolgálat a kistérségben
  • Szolidáris tér: a társadalmi kohézió erősítése
  • A civil társadalom, és a döntéshozó hatalom szereplői közti kommunikáció erősítése (államigazgatás területi szervei, ügyviteli szolgáltatások, gazdasági önkormányzatok, szakmai kamarák, szervezetek, EU képviselet, nemzetközi szervezetek)
  • Térségi szintu közszolgáltatások fejlesztésében való közremuködés
  • Kulturális centrumok fejlesztésének elosegítése, kulturális örökség védelme.

Az egyesület célja szerinti besorolása: 15. egyéb: közösség- és településfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

  • 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
  • 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
  • 3. tudományos tevékenység, kutatás,
  • 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • 5. kulturális tevékenység,
  • 6. kulturális örökség megóvása,
  • 7. muemlékvédelem,
  • 8. természetvédelem, állatvédelem,
  • 9. környezetvédelem,
  • 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
  • 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • 12. emberi és állampolgári jogok védelme,
  • 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
  • 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
  • 17. rehabilitációs foglalkoztatás,
  • 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
  • 19. euroatlanti integráció elősegítése,

Pályázatok

 

Zöld könyv

Zöld könyv
Bánhidi Attila (szerk.):
Zöld könyv a nonprofit, fenntartható ifjúsági turizmusért

 

ITTSz konferencia 2010 Komárom

This text will be replaced

Drámapedagógia:

Drámapedagógia módszerével a felvidéki gyermek korosztály számára anyanyelvi fejlesztés és közösségépítés elősegítése.

Megvalósítás helyszíne:

  • Magyarország: Komárom környéke (Bábolna)
  • Szlovákia: Zoboralja (Zsére, Gimes, Lédec, Kolony)

1. Indokoltsága, előzményei:

2009 áprilisában került sor első ízben a program megvalósítására, a CSEMADOK Zsérei Szervezete a Gimesi Alapiskola Szülői Szervezetével és a Rákóczi Szövetség Bábolnai Szervezetével együtt hozta létre az első gímesi drámapedagógiai konzultációt, ahol a az iskola tanárai mellett részt vettek amatőr színjátszók és egy pozsonyi színinövendék is. A találkozásunk során a felvidéki települések résztvevői felismerték, hogy a drámapedagógia módszertanával a kissebségi anyanyelvi fejlesztés, közösségfejlesztés, a kulturális hagyományok ápolása, valamint a prevenció területén is megfelelő szakmai segítséget adhatnak fiataljaiknak.

2. Célja:

A határon átnyúló szakmai, pedagógiai kapcsolatok kialakítása és fejlesztése a drámapedagógia módszereinek tanulmányozása kapcsán.

Török László Dafti drámatanár, drámapedagógiai oktató és mentor, a Magyar Drámapedagógia Társaság tagja tartja az egész napos tréningeket.

Hosszú távon is folytatni kívánjuk a kezdeményezést, a képzést, hiszen a visszajelzések alapján komoly igény mutatkozik rá: mind szakmai alkalmazhatósága, mind a felvidéki pedagógustársadalomban kifejtett közösségépítő jellege miatt, továbbá tanulmányi csereutak megvalósulása miatt.

3. Tevékenység, időbeni ütemezés:

Az I. és II. Felvidéki Drámapedagógiai Szakmai Nap lebonyolítása 2010 őszén és 2011 tavaszán, melynek során a drámapedagógia alapjaival ismerkednek meg a résztvevők. Mindkét alkalommal a felvidéki települések szolgálnak helyszínül.

A III. Felvidéki Drámapedagógiai Szakmai Nap lebonyolítására Bábolnán kerül sor, ahol a képzés résztvevői gyakorlati szempontból és tapasztalati tanulás útján ismerhetik meg a módszer hatékonyságát. Tervezett időpontja 2011 tavasza, az elméleti képzések után.

Kiadvány készítését terveztük be, mely a képzés tapasztalatait és konklúzióit foglalja össze kiadvány egy rész a folyamatban részt vevő települések célcsoportja felé jut el, másrészt pedig a felvidéki szakmai társaságok körében terjesztjük.

4. Várt eredmény:

  • a felvidéki anyanyelvi oktatás színvonalának emelése a drámapedagógia módszereinek alkalmazásával
  • a tapasztalatcsere eredményeinek beépítése az anyaországi és a felvidéki oktatásba
  • élménygyûjtés és ennek hasznosítása a mindennapi oktatásban, és az öntevékeny mûvészeti és közösségi csoportokban
  • közösségépítés helyi szinten a pedagógustársadalomban és az együttmûködő két régió pedagógusai között
  • kiadványunk által népszerûsítő kampány, melynek hatására újabb határ menti kapcsolatok generálása, hosszú távon e közös törekvések összefogása a szlovákiai magyar oktatásra kiterjedően

 

A Rákóczi Szövetség Bábolnai Szervezete novemberi hírei

 

II. Felvidéki Drámapedagógiai Nap

 

Tavaly áprilisban hoztuk létre a CSEMADOK-kal és a Gimesi Alapiskola Szülői Szervezetével az első gímesi drámapedagógiai konzultációt. Találkozásunk során a felvidéki települések résztvevői felismerték, hogy a drámapedagógia módszertanával a kisebbségi anyanyelvi fejlesztés, közösségfejlesztés, a kulturális hagyományok ápolása, valamint a prevenció területén is megfelelő szakmai segítséget adhatnak fiataljaiknak. E program folytatásaként az NCA támogatásával és a KKCT szakmai segítségével további két Felvidéki Drámapedagógiai Szakmai Nap lebonyolítását kezdtük meg 2010. november 19-én, melynek a Gímesi Alapiskola adott otthont elméleti és gyakorlati tréninggel. A program folytatódik majd 2011 tavaszán egy újabb felvidéki szakmai nappal, majd a projekt zárásaként Bábolnán kerül sor egy tréningre, ahol a képzés résztvevői gyakorlati szempontból és tapasztalati tanulás útján ismerhetik meg a módszer hatékonyságát. Mindezek során lehetőség nyílik a zoboraljai és a bábolnai, Komárom környéki pedagógusok, közösségi vezetők és nem utolsó sorban az ifjúság szakmai találkozójára is, melynek várt gyümölcse a határon átívelő közösség építése, tapasztalatcsere és csereprogramok lehetnek.

(Bábolnai Fórum)

Drámapedagógiai nap - Bábolna
This text will be replaced

Rendhagyó "drámás" délután - Bábolnai TV cikkje


Dunáninnen-dunántúl

ÖSSZETARTOZÁS ÉVE A TÖRTÉNELEM ÉS A KULTÚRA TÜKRÉBEN

A Rákóczi Szövetség Bábolnai Szervezete, a Komárom Környéki Civil Társulás, a CSEMADOK Zsérei Alapszervezetével (Szlovákia) és az Aknaszlatinai "Remény" Jótékonysági Alapítvánnyal (Ukrajna) közösen 2010. év elején meghirdette az Összetartozás Éve rendezvénysorozatot, melynek célja, hogy a Trianoni Békeszerzõdés aláírásának 90.évfordulója alkalmából ismeretterjesztõ és közmûvelõdési programsorozattal építse a Komárom-Bábolna kistérségi civil életben résztvevõk közösségét a velük együttmûködõ határon túli magyar szervezetekkel együtt. Ennek a sorozatnak az egyik bábolnai eseménye volt az - idõközben állami emléknappá is nyilvánított - Összetartozás Napja 2010. június 4-én, melyen emlékmûvet is avattunk. A programsorozat magában foglalta az együttmûködõ civil szervezetek egymáshoz tett látogatásait, szakmai találkozóit, csereprogramjait év közben, majd hagyományosan október második szombatján, 16-án került megrendezésre a

"DUNÁNINNEN-DUNÁNTÚL" GÁLA,
amatõr mûvészeti és helytörténeti találkozó.

Kárpátaljáról érkezett erre az alkalomra a NEFELEJTS Mûvészegyüttes, Vajnági Adrienn vezetésével. A nálunk fellépõ diákok az Aknaszlatinai Bolyai János középiskola tanulói. Rajtuk kívül otthon még két kisebb csoport mûködik: õk a kis Nefelejts. Aknaszlatinán és környékén - mely a Felsõ-Tiszavidék legtávolabb esõ kis magyar tömbje - 3500 magyar él románokkal, ukránokkal, oroszokkal és romákkal. Sajnos magyar iskola csak Aknaszlatinán mûködik, ez az utolsó magyar iskola a környéken, sokan már vegyes házasságban születnek, mindezek miatt nagyon nehéz az anyanyelvi kultúra megõrzése ezen a vidéken. Nagy örömünkre szolgált, hogy vendégül láthattuk õket Bábolnán, és talán megerõsítettük hitüket abban, hogy érdemes tovább folytatniuk nemes hagyományukat. Ezzel együtt lehetõség volt arra is, hogy a bábolnai ifjúság is megismerkedhessen a határon túli fiatalokkal, mûvészeti tevékenységükkel, közösségi életükkel.

Ezt a találkozót a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta, melynek segítségével a meghívott vendégek útiköltségét és szállását biztosítani tudta a Komárom Környéki Civil Társulás. Vendégeink már 15-én pénteken megérkeztek, és közösen vettünk részt a Muzsika Hangjai c. koncerten, ahol Szabó János és a Talpasok mûsorát hallgatták meg a kárpátaljai fiatalok, és Bábolna várossá válásának 7. évfordulóján a város történetének neves pillanatit elevenítettük fel. Szombaton napközben alaposabban megismerkedhettek a bábolnai lovas hagyományokkal, azok kulturális vetületeivel, így pl. a bábolnai lovasharsonások mûvészetével. Mód nyílt továbbá helyi helytörténészekkel való találkozásra és tapasztalatcserére is sor került a Ménesbirtok nevezetességeinek megismerése, múzeumlátogatás és -kutatás közben. A bábolnai történeti emlékek felidézésében helyi amatõr helytörténészek és a múzeum mûvészettröténésze kísérték a vendégeket, lehetõség volt rövid szakmai megbeszélésekre is.

A Gálaest nyitányaként sok érdeklõdõ jelenlétében felavattuk a Ménesbirtok elõtti parkban szeptember 8-án elültetett, a mindenkori Bábolnai Lovasharsonásoknak adományozott Égig Érõ Fa emléktábláját. Az "Égig Érõ Fa" (Magyar Hagyományért) Díjat egy határon túli és egy környékbeli hagyományõrzõ, alkotó kap minden évben. A díjat a Rákóczi Szövetség nevében azoknak ítéljük oda, akiknek tiszteletünket szeretnénk kifejezni azért, mert életükben, életmûvükben azt a teljességet látjuk, hogy hagyományok õrzésével és továbbadásával erõsítik az egyetemes magyarság összetartozását. A facsemete növekedése példázza, hogy mindenkinek van küldetése.

A Kamaraszínházban folytattuk a programot. Két egymástól távol esõ magyar régió mûvészeti csoportjának találkozója, párbeszéde. A mûvészetekben is megfogalmazódik, hogy a nemzetrészek, melyeket a történelem viharai elválasztottak egymástól: a közös nyelvi, szellemi örökség megõrzése révén együvé tartoznak.

Mindkét csoport színvonalas mûsorral adott ízelítõt repertoárjából a teltházas színházterem nézõközönségének. Mindez igencsak emelkedett hangulatot teremtett az Égig Érõ Fa (Magyar Hagyományért) Díjnak a NEFELEJTS Csoport részére történõ átadásához, akik a nehéz körülmények között õrzik a lángot, a hagyományokat. A laudációban kiemeltük, hogy a díjazottnak kiemelkedõ a szerepe a helyi kulturális és történeti örökség gyûjtésében és ápolásában, a hagyományoknak a következõ generáció részére történõ átadásában, a magyar nyelvû kultúra megõrzésében, a kisebbségi magyar közösséget formáló és megtartó tevékenységében, felelõsségvállalásában.

A fináléban az összes szereplõ és a közönség együttesen énekelt el egy népdalt és a Felvidéki (Palóc) Himnuszt, melyet kárpátaljai vendégeink tanítottak meg a jelenlévõknek.

A Gálamûsor után a közösségépítés jegyében lehetõség volt a mûvészeti csoportok és megjelent civil szervezetek tapasztalatcseréjére, ismerkedésre állófogadás, szeretetvendégség keretében. Az ifjabb generáció fergeteges táncházat rögtönzött: remek, oldott hangulat kerekedett. A szeretetvendégség alkalmat adott megható és õszinte beszélgetésekre is. Ifjú vendégeink és Adrienn is könnyes szemmel hallgatták meg az egyik környékbeli nézõ emlékeit arról, hogy a második világháborúban õ éppen Kárpátalján, Aknaszlatinán szolgált és védte - az õ szavait idézve - "a mi drága magyar hazánkat".  

Errõl a tartalmas és szép estérõl egy találó jelmondatot is vihetett haza mindenki, melyet a mûvészcsoportok neveibõl alkottunk: "Ne-felejtsd a gyökereidet, hogy gyümölcsözõvé cseperedj!"

Faragóné dr. Novadovszky Nóra


Tehetségpont - Komárom

Tehetségpont - Komárom

A tehetségpont feladata, hogy koordinálja a szervezetek, intézmények és szakemberek közötti munkát a tehetséges gyermekek, fiatalok érdekében a településen a mûvészetek és a sport területén. A legfõbb indok lehet a létrehozására, hogy minél több fiatal aktívan kapcsolódjon bele a mûvészeti és sportéletbe, hiszen Magyarországon ez jó lehetõség a társadalomba kapcsolódáshoz.  

A tehetségpont prioritásait a benne feladatot vállaló intézmények, pedagógusok, gyermekek és szüleik, azaz a partnerek összessége fogja meghatározni.
Érintett korosztály: 14-30 év között
Területe: Komáromi Kistérség
Háttér intézmény: Komárom Környéki Civil Társulás

Feladatok:

  • tehetséggondozással kapcsolatos információs iroda mûködtetése
  • tehetségpártolók körének kialakítása a településen
  • társadalmi szerepvállalás  ösztönzése
  • szakmai konferenciák lebonyolítása
  • mûhelymunkák segítése, támogatása
  • hazai és nemzetközi tehetséggondozó rendszerbe kapcsolás
  • gyermek-és ifjúságbarát település arculat erõsítése
  • kultúrafejlesztés
  • az önkéntes munka elterjesztése
  • összefogás és partnerség erõsítése

Kiemelten a tehetségpont tevékenysége:

  • Tehetségazonosítás
  • Tehetséggondozás
  • Tehetség tanácsadás
  • Hálózati rendszer kiépítése a Kárpát-medencében

Tehetségpont Komárom

Olyan tehetségpontot kívánunk létrehozni, ami több szereplõs, több érdekeltre vonatkozik és szándékaink szerint valamennyi kistérségen belüli oktatási intézményt kell, hogy érintsen. A velünk együttmûködõ intézményeket és szakembereket, mint érintetteket, partnerként jelöljük meg. Partnerségre törekszünk továbbá a szülõkkel, potenciális szponzorokkal, befolyásos személyiségekkel és az érintett tanulókkal.
A tehetségpont mûködésénél figyelmet szentelünk annak, hogy a tehetségpontot létrehozók az erõforrásokat közösen teremtsék meg.
Az érintettek és az érdekeltek köre az, akikre számíthatunk egyes tevékenységek, vagy bizonyos költségfedezet és számos olyan támogatás felvállalásban, ami alapvetõen meghatározhatja a tehetségpont mûködésnek fenntartását.  Az érintettek és az érdekeltek köre részben azonos, de jelentõs különbség adódhat annak intenzitásában, mélységében.
A tehetségpont munkája, feladata alapvetõen a helyi pedagógiai munkára épül.
A tehetségpont fenntartása szempontjából az intézmény jellege, státusa, tehetséggondozással kapcsolatos elkötelezettsége, illetve gazdasági potenciálja meghatározó lehet.
A kistérségben akkor rendelkezünk megfelelõ forrásokkal a tehetségpontokhoz, ha a térségen belül teljes társadalmi összefogás jelentkezik a költségfedezetek megteremtésében.
A Komárom Környéki Civil Társulás elkötelezettsége, szakmai tekintélye, társadalmi beágyazottsága, valamint központi elhelyezkedése és alapján alkalmas arra, hogy a kívánt partnerséget létrehozza a sikeres tehetségpont érdekében. Indokolt minél több intézménnyel, civil szervezettel, személyiséggel együttmûködni a térségben.
A tehetségpont létrehozásával saját menedzsmentje gondoskodik arról, hogy minél szélesebb körben legyenek érintettjei, érdekeltjei az ügynek: a gyermekek, a szülõk, a pedagógusok, a szponzorok és mecénások.
A tehetségpont személyi centrumában a tehetséges gyermek van. Õt célozza a szolgáltatás, és az õ rövid és hosszú távú sikerétõl függ a tehetségpont sikere, így annak tekintélye, vonzása, vagyis fenntarthatósága is. A siker természetesen a legtöbb esetben nem azonnali, sokszor nem evidens a megnyilvánulása és nem egyszerû konkrétan és egyedül a tehetségpont munkájához kötni.
A tehetségpont a gyermekek tekintetében hosszú távra építkezik, és akkor jár el helyesen, ha nem elsõdleges a saját konkrét sikerét, hanem a térség eredményeit keresi, és azt tartja sajátjának is.
A tehetségpont nyilvános tevékenységet folytat.

A Siker fokozatos:
2010. Az alakulás éve
2011. A bizalom szerzés éve
2012. Az elsõ sikerek éve

Források: geniuszportal.hu
Teljes forrásanyag: tehetsegpont.hu

Komárom, 2011. január 7-én

Együtt a tehetséges gyermekekért, a jövõért!

Cserteg István
tehetségsegítõ
Komárom Környéki Civil Társulás
Komárom Tehetségpont
+3620/4 989 574

>> Tehetségpont szórólap letöltése <<

Mi a tehetség?

Balogh László: Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz
(A Nemzeti Tehetségsegítõ Tanács 2007. január 5-6-i tanácskozásához)

>> Mi a tehetség.doc letöltése <<

Konferencia - sajtó 2011. január 07.

Tehetség konferencia Komáromban

A Komárom Tehetségpont 2010. január 7-én tehetségkonferenciát szervezett Komáromban, a Polgármes-teri Hivatalban. A konferencia célja, hogy a tehetséggondozásban érintett szakembereket, szülõket, fiata-lokat összehangolja a jövendõbeli közös munkára. Az eseményt Túri Bálint, Komárom város alpolgármes-tere nyitotta meg, majd Tar József, a Tatai Holdfény Tehetségpont vezetõje tartott érdekes elõadást eddigi szakmai munkájukról. Cserteg István, a Komárom Tehetségpont vezetõje pedig arról beszélt elõadásában hogyan mûködik majd a következõ években a szervezet.

Cserteg István, a Komárom Tehetségpont szakmai vezetõjét arról kérdeztük, mi a tehetségpont feladata?

A tehetségpont feladata lesz, hogy koordinálja a szervezetek, intézmények és szakemberek közötti munkát a tehetséges gyermekek, fiatalok érdekében a településen, a kistérségben a mûvészetek és a sport területén. A legfõbb indok lehet a létrehozására, hogy minél több fiatal aktívan kapcsolódjon bele a mûvészeti és sportéletbe, hiszen ma Magyarországon ez az egyetlen lehetõség a társadalomba kapcsolódáshoz. A magyarok gyakran tehetséges nemzetként határozzák meg magukat. Büszkén gondolunk a tanulmányi versenyek, diákolimpiák gyõzteseire, a magyar származású Nobel-díjasokra, világhírû zeneszerzõinkre, képzõmûvészeinkre.

Hogyan vált kiemelt üggyé a tehetséggondozás?

Az Országgyûlés által kezdeményezett, 20 évre szóló Nemzeti Tehetség Program, és a hozzá kapcsolódó, az Európai Unió által támogatott Magyar Géniusz Program célja, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el, éljen bár-mely régióban, településtípusban, nevelkedjen bármilyen anyagi vagy szociális viszonyok között. A program segíteni kívánja a tehetséges fiatalok fejlõdését, karrierjük kibontakozását, tehetségük hasznosulását.

Ma már több mint 300, állami, egyházi fenntartású vagy civil szervezethez kötõdõ tehetséggondozó mûhely csatlakozott a Tehetségpontok hálózatához. A Tehetségpontok megalapítását a Nemzeti Tehetségsegítõ Tanács kezdeményezte és támogatja mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken.

Miben segítenek a tehetségpontok?

A tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklõdõ fiatalok hatékony segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához. Ennek érdekében kapcsolatokat építenek ki a tehetségpontok hálózatával, és mindazokkal, akiken a tehetségek sorsa múlhat: a szülõkkel, az iskolával, az önkormányzattal, civil szervezetekkel, a helyi vállalkozásokkal, hogy minél több emberi és anyagi erõforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. Szakmai szempontból a legfontosabb feladatunk a tehetségazonosítás, a gondozás, és fejlesztés.

A tehetségsegítõ intézmények szakmai megerõsítése a Magyar Géniusz Program egyik legfontosabb célkitûzése. A Géniusz által kínált mintegy 80 féle továbbképzési programra eddig több mint 6000, fiatal tehetségekkel foglalkozó szakember jelentkezett, hogy elmélyítse a szakterülettel kapcsolatos ismereteit.

Itt Komáromban tavaly novemberben alakult meg a tehetségpont. Mit terveznek az elsõ évben?

A Komárom Környéki Civil Társulás partnereivel együttmûködve a 2010-ben indította el a tehetségpont irodáját Komáromban az ifjúsági korosztályok számára. Az elsõ évben a bizalom megszerzése a célunk. Eddig is nagyon sok tehetségpártolóval találkoztunk, és ebben az évben még több pedagógussal, civil szakemberrel, tehetséges fiatallal és szüleikkel tervezünk beszélgetést. A mostani konferenciánk ráhangolódás volt a tehetséggondozásra. Ebben az évben tehetségpróbákon találkozunk majd fiatalokkal, és reméljük, hogy minél több fiatal dolgozik majd velünk a jövõben.

A tehetségpont prioritásait a benne feladatot vállaló intézmények, pedagógusok, gyermekek és szüleik, azaz a partnerek összessége határozza meg.

Elérhetõségünk:
Komárom Környéki Civil Társulás
Mag-ház
2903 Komárom, Csendes utca 8.

információ kérhetõ:
Cserteg István
telefon: +36/20/4 989 574
mail: komaromtehetsegpont@gmail.com

Videó

This text will be replaced

Képek


Térségi Ifjúsági Közösségi Feltárás

NCA-DP-10-E-0066

Projekt címe: Települési Ifjúsági Közösségfejlesztés
Pályázó neve: Komárom Környéki Civil Társulás
Projekt kezdete: 2010/06/01
Projekt vége: 2011/05/31
A projekt 2.700.000 Ft-ból valósul meg

Projekt felelõsök:

Végh Diána / veghdiana@gmail.com /
Szakács Péter / nasviken@gamil.com /

 

Program célja:

    A módszer alkalmazásával a helyi ifjúsági cselekvés megindítása a legfõbb célunk; az, hogy aktivizáljuk a helyi fiatalságot; hogy megpróbáljuk bevonni saját korosztályuk problémái feltárására, szomszédjaik és környezetük megismerésébe, s hogy a bennük lévõ szunnyadó cselekvõkedvet, szolidaritást és felelõsségérzetet egymás iránt felélesszük és megerõsítsük.
Célunk továbbá olyan közös, ifjúsági cselekvési terv készítése, amely nemcsak tartalmazza a adott településen élõk szükségleteit, saját jövõjükre, településükre vonatkozó elképzeléseit, de amelyben aktív szerepet is vállalnak a tervek megvalósításában.
Célunk, hogy ennek elérése érdekében az önszervezõ partnerként dolgozzanak együtt más civil szervezetekkel, saját önkormányzatukkal, szakmai szervezetekkel és a gazdasági élet szereplõivel. A módszer alkalmazása során tehát célul tûzzük ki azt is, hogy a demokratikus együttmûködés gyakorlattá váljon a helyi ifjúsági közösségen belül; hogy segítsen a fiatalok és a helyi önkormányzat közötti rendszeres és szervezett párbeszéd kialakulásában és más partnerekkel történõ együttmûködésben.
A közösségi felmérés célja az is, hogy a már meglévõ és az alakulandó helyi közösségek mûködésének (új) értelmet adjon, új és társadalmilag fontos cselekvési lehetõségeket körvonalazzon és ezáltal elõsegítse e közösség(ek) tartós fennmaradását.

Célcsoportja:

Nagyigmánd és Mocsa települések ifjúsági korosztálya 8-29 éves korig.

Alkalmazott módszer:

    A közösségi felmérés lényegében egy gyûjtõmódszer, több módszert magába ötvözõ folyamat, s e tekintetben tulajdonképpen nem is csak egy módszer, hanem egy bonyolult, többfejezetes közösségi fejlõdési folyamat, néha maga a helyi cselekvés.
A települések kiválasztása: Két települést választottunk kistérségünkbõl. Nagyigmánd és Mocsa hasonló nagyságú települések, azonos adottságokkal. Úgy ítéljük, hogy egy településen elért eredmények esetleg fals mutatókat hoznak.
A közösségfejlesztõ választása: Szakmai vezetõnek két, ifjúsági területen tapasztalt szakembert bízunk meg. Projekt koordinátorként fiatal, de tapasztalt kollégát alkalmazunk. Az õ munkájukat segítik közösségi kortárssegítõink. Helyben intézményi munkatársak, civil szervezetek képviselõi bevonását tervezzük.

Újszerûsége:

Települési közösségfejlesztési folyamatoknak gazdag példatára ismert, azonban korosztályi fejlesztési folyamatot sem a szakirodalom, sem a hazai szakma nem jegyzett még.

Folyamat bemutatása:

     Interjúk készítése: Egyszerûbben úgy is fogalmazhatunk, hogy kezdeményezõ beszélgetéseket folytatunk a helybeli fiatalokkal, azokkal, akiket a helyi közösségi élet néhány, általunk ismert vezetõi véleményformálónak tart. Településenként 3-3 napos intenzív jelenléttel számolunk.
A fiatalokat azzal keressük fel, hogy közösségfejlesztõk vagyunk, akik szeretnénk megismerni a települést és szeretnénk - velük közösen - megtalálni azokat a cselekvési lehetõségeket, melyek révén a falu fiataljait el tudjuk érni, be tudjuk vonni a helyi kezdeményezésekbe. Ehhez kérjük a segítségüket. Ezek után a következõ általános kérdéseket tehetjük fel:

  • Milyennek látja saját települését?
  • Mit jelent számára e település lakójának lenni?
  • Mi a jó az itteni életben?
  • Mi a rossz az itteni életben?
  • Ha rajta állna, min változtatna és hogyan?
  • Vállalna-e tevõleges szerepet e problémák megoldásában? Ha igen, milyet?
  • Kit tartana arra alkalmasnak a településen, hogy bevonjuk ebbe a munkába?
  • Eljönne-e a (mondjuk) egy hét múlva rendezendõ közös és nyilvános beszélgetésre, ahova minden beszélgetõpartnerünket meghívunk?

Az interjúk során kialakul a fejlesztõ(k)ben egy ismerethalmaz azokról a problémákról, amelyek a helyi embereket foglalkoztatják, nem tud azonban még a problémák között súlyozni, ennyibõl még nem látszik kibontakozni a helyi cselekvés néhány fõ iránya. Ehhez a nyilvános beszélgetések segítenek hozzá.
Nyilvános beszélgetések:
Az elsõ nyilvános beszélgetésen a fejlesztõk feltárják a beszélgetések eredményét, ismertetik a megismert értékek és problémák körét - táblára írják vagy kézbe adják a "problémalistát" és elmondják, hogy bizonytalanok és egymással ellentétes véleményekkel is találkoztak. Arra kérik korábbi beszélgetõpartnereiket, hogy közösen mérlegeljék a problémák fontosságát és megoldási lehetõségeit. Ennyi általában elég a közösségi munka indításához.
A nyilvános beszélgetések funkciói:

  • ráismerünk, hogy a problémák közösek;
  • új megközelítésben látjuk a problémákat;
  • biztonságérzetet ad, hogy nem vagyunk egyedül;
  • a közösségi helyzet hozzásegít a probléma megoldásához;
  • közösségi felelõsségvállalás, elkötelezõdés jöhet létre.

A nyilvános beszélgetésre a fiatalok heterogén elvárásokkal érkeznek. Idõbe, néha több találkozásba is kerül, amíg megértik egymást, hogy ki mit akar? Nagyon gazdag csoportdinamikai folyamat ez, amelyben kiderül, hogy lehetséges-e közösségi cselekedetekbe kezdeni, vagy további egyéni munkára, interjúzásra és más módszerekre van még szükség. A nyilvános beszélgetések kimenetele a település ifjúsági korosztályának megkérdezése, kérdõív összeállítása. A folyamat során településenként 10-10 nyilvános beszélgetésre és ugyan ennyi mûhelymunkára számolunk.
Közösségi felmérés:
A problémák köre a beszélgetések során egyre szûkült a legfontosabb és mindenkit érintõ problémákéra, s ezek alkotják végül a kérdõív témaköreit.
Elmondható, hogy a legfontosabb témák kiválasztását a helyi lakosok mindenütt saját
A kérdõíveket személyesen visszük el és szedjük össze. Azok feldolgozását azok végzik, akik ebben szerepvállalásukat kinyilatkoztatták. Településenként 1-1 összeállított kérdõívet tervezünk.

Várt eredmények:

    A közösségi felmérés egy tanulási folyamat is egyben, melyben a résztvevõk felelõsen és tudatosan gondolkodnak településük ügyeirõl, s felismerik a civil szervezetek fontosságát, lehetséges mozgásterét és szerepeit.
A közösségi folyamat vélhetõen fokozza a helyi fiatalok településük iránti felelõsségvállalását is.
Valószínûsítjük, hogy ez a munka is hozzájárul néhány új, általunk nem ismert helyi cselekvéshez, ill. felgyorsít ilyeneket, mert inspiráló légkört hoz létre a településeken.

Mocsa

Nagyigmánd

Elõkészítés:
Október 13-14-15: a projekt beindulása Nagyigmándon

    Két évvel ezelõtt fogalmazódott meg pont ezen a településen, hogy ki kellene próbálnunk a közösségfejlesztés e módszertani alkalmazását a településen, de most kifejezetten és célzottan egy korosztályra, az ifjúságra fókuszálva. Most érkezett el az idõ, amikor NCA támogatás birtokában tudjuk a kezdeményezésben dolgozó szakembereket, önkénteseket , illetve magát a folyamatot finanszírozni.

    Mit is csináltunk eddig? Október 13-14-15-én egy kicsit megszálltuk a települést. Fiatalokat, fiatalokkal foglalkozó segítõket kerestünk fel otthonaikban, a játszótereken, a szabadidõs foglalkozásaikon. Arról érdeklõdtünk, milyennek értékelik a településüket, milyen Nagyigmándon fiatalnak lenni. Milyen elképzeléseik vannak, megfogalmazódott-e bennük a változtatás gondolata, min változtatnának? A cselekvésre, a bekapcsolódásra is rákérdeztünk. Miben vállalna szerepet, aktív tevékenységet a 12-29 év közötti korosztály?

    A személyes interjúkból pénteken este közösségi beszélgetés során tártuk a fiatalok elé mindazt, amit megtudtunk. Négy nagyobb problémakört fogalmaztak meg az ifjak, amelyek mentén a következõ hónapokban elkezdjük a helyi cselekvési program indulását, segítését.

Az elsõ összejövetel eredményei

    S mi az, ami körül aktívan elgondolkozott ez a korosztályt? A helyi általános iskola és a hozzá kapcsolódó szabadidõs tevékenységek. A településen megjelenõ szabadidõs elfoglaltságok, ami egyrészt kulturális, másrészt sport. Fontosnak tartják egy közösségi szintér létrehozását, valamint különbözõ programok életre hívását melyek felölelik a mûvelõdés és a sport színterét. S nem utolsó sorban saját korosztályuk bevonását, elkötelezõdését, társadalmi szerepvállalásuk erõsítését. Következõ összejövetelünket az õszi szünetre idõzítettük.

>> Így látjuk a települést.ppt <<

Az elsõ közösségi beszélgetés: 2010/11/05

    Értesítõkkel, e-mailekkel, levelekkel emlékeztettük az érdekelteket a következõ összejövetel helyérõl, idõpontjáról és témájáról. A minél több annál jobb elv követése érdekében mindenkit arra sarkalltunk, hogy hozzon magával még egy embert.
   November 5.-én 15:00 órakor kezdetét vette az elsõ közösségi beszélgetés, a megszépült családsegítõ központ épületében 12 nagyigmándi fiatal részvételével,  melynek fõ irányvonala, hogy hogyan szólítsunk meg még több fiatalt? Sok jó ötlettel álltak elõ a helyiek melyekbõl körvonalazódni kezdett, egy, az igmándi közéletet a fiataloknak színesebbé varázsoló, a beszélgetésen megjelent fiatalokat magába tömörítõ szervezet életre hívása. Igyekeztünk meghatározni a feladatok fontossági sorrendjét. Hogyan tudnánk színesebbé tenni az életet? Milyen név alatt mûködjön a csapat? Hogyan jutassuk el másoknak a folyamat üzenetét? Akciótervet készítettünk, melyben a fõ, személyekre szabott feladatokat határoztuk meg. Presszplak (Presszó-plakát) kihelyezése, melyre a vendéglátó ipari egységben tartózkodók felírhatják saját ötleteiket, kérdõív összeállítása az általános iskolás gyerekek számára, facebook oldal szerkesztése, további ötletek gyûjtése. Megszületett a NAFI (Nagyigmándi Fiatalok). Elsõdleges céljaként a település köztudatába történõ beágyazódást tûzte ki. E cél elérésének az érdekében került sor a következõ közösségi beszélgetésre.

A második közösségi beszélgetés: 2010/11/12

    November 12.  A NAFI második közösségi beszélgetése. Témánk: hogyan adjuk a település tudtára, hogy megalakultunk? Ismételten sok ötlettel álltak elõ a megjelentek. Egységesítve ezeket született meg a település karácsonyi ünnepségén való, elsõ megjelenés terve. A beszélgetéseken történõ részvételi arány növelésének érdekében, rádió-spotot készítettek a fiatalok, mely a helyi általános iskola rádiójában adásba is került. A Presszplak is folytatódott valamint a NAFI facebook oldaláról is folyamatosan mentek szét a felhívások és a meghívók.
   A beszélgetések között folyamatosan értesítjük a résztvevõket a soron következõ idõpontról, és a feladataik elvégzésének fontosságáról.

This text will be replaced

>> NAFI - Rádió Szpot.wma <<  

A harmadik közösségi beszélgetés: 2010/11/21

    A település karácsonyi ünnepén történõ megjelenés hogyanjáról beszélgettünk november 21.-én Nagyigmándon a Magos Mûvelõdési házban. A Mindenki Karácsonya fantázia névre hallgató rendezvény jó lehetõséggel szolgál a bemutatkozásra. Ajándékosztás kitöltött kérdõívért, forrócsoki, kedves szavak. A fõ elképzelések. A december 19.-ki ünnepségre, NAFI-s mézeskaláccsal, és jó kívánságokkal érkeznek a csapattagok. Egyben itt hívjuk fel a figyelmet az elsõ NAFI rendezvényre, amely egy farsangi maszkabál lesz. Ha már NAFI rendezvényrõl beszélek, akkor meg kell említeni a többi ötletet is, mivel errõl is beszélgettünk. Mindenre és mindenkire gondolnak:

  • farsang
  • paraszt olimpia
  • görkorcsolyás találkozás
  • nyárnyitó buli, 'open air' party
  • fõzõverseny
  • egészség nap
  • asztronómia, ezotéria
  • tojásháború
  • húsvét, tojásgurítás
  • össznépi szánkózás
  • jégkorizás a tehenes-domb mögött/mellett
  • nagyok a kicsiknek rendeznek, nyári tábor
  • nyugdíjasklub megkeresése
  • saját - hanti (falubevonás) tábor
  • számháború, össznépi bujócska,
  • pizsiparty, non-stop dvd-zés
  • szent iván éji mulattság

A falu története

"A nép szorgalmas, háza körül vagyonosság látszik. Foglalatossága fõkép mezei gazdaság, fuvarozás, s köztük igen ügyes kocsisok találtatnak." - Fényes Elek.

Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévbõl ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. A Nagy-elõtag Kisigmándtól különbözteti meg. Legkorábbi okleveles említése 1233-ból származik, Wygman és Huigman alakban. 1234-ben Vigmam, 1270-ben Wygman, 1290-ben Wygmand, 1332-ben Vigman változatokban. Az Árpád-korban az egyfalus kisnemesi Vigman - Igmánd - nemzetség tulajdona volt.

1332-ben Róbert Károly király Tamás csókakõi várnagynak adományozta. Az 1400-as évek elején a Zichyek tartottak igényt a falura. A 15. század közepén pedig már a Hédervári család volt itt a birtokos. 1526-ban Bakith Pál és testvérei kapták királyi adományként. A török a szomszédos Csanak és a mai falu területére esõ Csicsó településekkel együtt többször is elpusztította, így elnéptelenedett és csak nehezen települt be újra. A török korban elpusztult Csanak falu nevét õrzi Kiscsanak-puszta. Késõbb a pannonhalmi fõapátság birtoka volt. Szûz Mária tiszteletére szentelt templomát már 1102-ben említi egy pápai bulla. 1241-ben a tatárok elpusztították, de 1257-ben már királyi udvarnokok laktak a területén. 1340-ben Kiscsanak, 1430-ban Kápolna néven említették. A török pusztítás után már nem fejlõdött községgé. Ugyancsak a török korban elpusztult egykori falu helyét jelzi a Csicsó nevû tagosított legelõ is. Nagyigmándot 1612-ben birtokosa, Enyingi Török István kísérelte meg betelepíteni, de sikertelenül. Ez csak 1643-ban sikerült, amikor Csáky László, a gesztesi vár birtokosa református magyarokkal telepítette be. 1649-ben még csak 4, ötven év elteltével viszont már 122 adózó jobbágyportát írtak össze a faluban. Az ellenreformáció idején 1674. március 5-én a pozsonyi rendkívüli törvényszék elõtt megjelent mindkét hitvallású evangélikus lelkészek és tanítók között volt Sallai János igmándi prédikátor is, akit kilenc megyebeli sorstársával együtt gályarabságra ítéltek. 1676-ban a Ghyczyek is birtokosok lettek a településen.

A 17. század végén a gesztesi uradalommal együtt ez is az Esterházy család birtokába került. Ekkor már rendezett helyiség volt, amint azt a község birtokában lévõ, 1864-bõl még használatban lévõ régi pecsét köriratán látható 1688-as évszám is bizonyítja. Esterházy József néhány katolikus jobbágyot is telepített területére. 1746-ban elvette a reformátusoktól templomukat és a katolikusoknak adta. A reformátusok ezért új templomot építettek, melynek helyén épült fel a mostani 1889-ben. A mai is álló barokk stílusú római katolikus templomot Fellner Jakab tervei szerint építették 1775-1777-ben. Szószéke és Mária mennybevitelét ábrázoló mellékoltára is 18. századi. A templom melletti barokk plébániaház is Fellner tervei alapján készült 1749-ben. Az 1784-87-es népszámláláskor 214 házat és 304 családot, összesen 1382 lakost számoltak össze terültén. A nagy népességszám miatt a Nagyigmándiak a szomszédos Csanak és Csicsó pusztákat is mûvelni kezdték, éves bérletben. A falubeliek ekkor alapozták meg a lótenyésztés és növénytermesztés (káposzta, zöldség, gyümölcs) terén jó hírnevüket, s a megye legnagyobb mandulatermelése is innen származott. Az Igmándiak emellett keresett fuvarosok is voltak.

A napóleoni háborúk idején, 1809-ben a falu határában sáncolta el magát a Sztáray-féle gyalogezred. A franciák emiatt borzalmas pusztítást végeztek a településen.

A szabadságharc alatt Haynau Igmándon rendezte be fõhadiszállását. A Komáromba menekült református lelkész házát haditörvényszéknek és börtönnek rendezték be. Itt ítélték el és végezték ki 1849. július 12-én Mansbarth Antal 27 éves csákberényi római katolikus plébánost és Szikszai János 50 éves csákberényi református lelkészt. A vád ellenük az volt, hogy májusban templomaikban kihirdették a debreceni kormány toborzó rendeletét és a Függetlenségi Nyilatkozatot. A rögtönítélõ bíróság kötél általi halálra ítélte õket, a helyi lelkészek könyörgésére azonban "kegyelembõl" fõbelövésre változtatták. A mártír papokat az igmándi temetõben földelték el, a parancs szerint koporsó és szertartás nélkül, s a sírra még jelet sem szabadott tenni. Emlékükre 1908-ban emeltek emlékoszlopot, egy fekete obeliszket, a református templom mellett.

A szabadságharc után nyugodtabb idõszak következett a falu életében. 1863-ban Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész a csicsói lelegelõn rátalált a világhírû igmándi keserûvíz elsõ forrására. Annak ereit a fia, Schmidthauer Lajos tárta fel. A Komáromban palackozott keserûvízzel Nagyigmánd országos hírnévre tett szert.

A 19. század végén több zsidó család élt a településen. 1883-ban megalakult fiókhitközségük, amely az ácsi hitközség alá tartozott. 50-70 fõ befogadására alkalmas imaházuk is ekkor készült el a Kellner család és Bergl Sámuel jóvoltából.

1897. június 28-án, Komárom vármegyei látogatása során Igmándon is megállt Chulabougkorn, a sziámi király különvonata.

A századfordulón észlelhetõ gazdasági fejlõdés Nagyigmánd társadalmi életére is hatással volt. 1892-ben megalakult az Önkéntes Tûzoltó Egyesület, 1904-ben a Gazdakör. A kereskedelmi élet fontos tényezõi voltak az 1906-ban megalakult Nagyigmánd és Vidéke Hitelszövetkezet, mely a község és környéke hiteligényeit elégítette ki, valamint az 1910-es alapítású Nagyigmánd és Vidéke Értékesítõ Szövetkezet. Ez utóbbi a helybelieket, a Kisigmándiakat és az uradalmak lakosait látták el jó és olcsó áruval.

Az ipari élet szempontjából említést érdemel az 1908-ban létesült Halom-malom. A község egyedüli gõzmalmát 1922-ig alapítója, Halom Dénes irányította. Utána egy évtizedig bérben mûködött, míg 1932-ben az alapító fia vette át az üzemeltetését, aki át is alakíttatta.

Az I. világháborúban 300-an vettek részt Nagyigmándról, közülük 96 polgár halt hõsi halált. Emlékükre 1925-ben emlékmûvet állítottak, Horváth Adorján tervei alapján.

A háború után a község élete viszonylag hamar visszatért a régi kerékvágásba és a korábbi gazdasági társadalmi fejlõdés folytatódott.

1926-ban bejegyezték a Levente Egyesületet, 1930-ban a Polgári Lövész egyletet, 1932-ben az Ipartestületet. A község 1927-ben Népkönyvtárat kapott. Említést érdemel ezenkívül az Úri Kaszinó és a református, valamint a harmincas évektõl ismert katolikus énekkar is. Ebben az idõben nyaranta a strandfürdõ nyújtott felüdülést a helybelieknek. Kilenc vegyeskereskedés és néhány önálló iparos mûködött a településen.

A két világháború között körorvos és három bába, valamint gyógyszertár is volt a községben.

A II. világháborúban 10 napig állt a front a község területén, melynek következtében szinte teljesen elpusztult. A háborúban 88 falubeli katona vesztette életét. Számukra 1991. május 26-án állítottak emlékmûvet, s 2005-ben felújították. A megszállás alatt a mintegy 80 fõnyi zsidó lakosságot deportálták. A túlélõk 1945 után nem tértek vissza a faluba.

A rendszerváltás utáni évek a településfejlesztésnek kedveztek, megvalósult a telefonhálózat kibõvítése, a vezetékes gázhálózat, a szennyvízelvezetõ csatornarendszer kiépítése. Nagy hangsúlyt fektetett a település vezetõsége a közterületek kialakítására, fejlesztésére. Az új faluközpontot Hõsök tere néven 2000-ben avatták fel. A II. világháborúban elesett katonáink emlékére 1991-ben emelt emlékmûvet 2005-ben emlékparkká újította fel. 2001-ben Millenniumi Emlékparkot avatott Nagyigmánd. 2004-ben, hazánkban elsõként, avatta fel településünk az Ötvenhatosok terét, majd 2006-ban újabb közterületet kaptunk Magyarok Parkja néven, ami szintén egyedülálló. A Pápay József Általános Iskola felújítása részben befejezõdött mára - a kibõvített és korszerûsített iskolában már kényelmesen elférnek a helybeli és környékbeli kisdiákok.

A település napjainkban fõként mezõgazdaságból, ezen belül is, növénytermesztésbõl él, több mint egyezer õstermelõ él a nagyközségben. A legkorszerûbb technológia és anyagok terjedését és alkalmazását nagymértékben segítik a településen több üzemmel is jelen lévõ világhírû fejlesztõ és forgalmazó cégek, így az IKR zRt. Mivel a község növekvõ ipari parkkal rendelkezik, munkanélküliségi rátája - az állandó munkaerõigény miatt - az országos átlagnál alacsonyabb.

A rendszerváltás hajnalán építették át a régi Eszterházy-magtárat, így már egy szép, nagy mûvelõdési házzal is büszkélkedhet a település, amely 1991-tõl a helyi kulturális élet központja lett. A több mint 200 fõt befogadó színházterme a helyi fellépõkön és ünnepségeken kívül színházi elõadások, zenés darabok színtere nap mint nap.

Idegenforgalmi szempontból a község területén halad át a Bécs-Budapest kerékpáros útvonal, amely Dániából, Hollandiából, Franciaországból, Németországból és Ausztriából kiindulva évrõl-évre növekvõ átmenõ kerékpáros turistaforgalmat eredményez.

Természeti adottságait illetõen a faluhoz több halastó is tartozik. Az egyik a Ghyczy-kastély mellett található, amely magántulajdonban van. A másik a helyi horgászegyesület birtoka. Mindkettõ horgásztó.

A festõi Csémi-hegyen található halastavakat Rómer Flóris természetbúvár a következõképpen említi: " Az igmándi tavak egész esztendõn át bõvelkednek legritkább vizi madarakkal..." - szintén magántulajdonban vannak.

Mára új kihívások elõtt áll településünk - iparipark-fejlesztés, lakótelek-kialakítás -, amelyet rövidesen megvalósít.

A ma 3100 lelket számláló nagyközség szeretettel várja az ide látogatókat és betelepülni vágyókat egyaránt.

Képek

 

 

 

©2017 Mag-ház
országos foglalkoztatási közalapítvány esza hungaro-len kft mobilitás rt-vision bt komáromi ipari falu rotary magyarország szmm nka nca dia komárom wekerle sándor alapkezelo
furésztech kft  komáromi gyógyfürdo híd tv Kompress Nyomdaipari Kft hírcity komárom portál Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Ökopolisz Alapítvány
KEM Önkéntes Centrum CivilJutub hídak fórum Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat MOL Bázispont.hu Nemzeti Muvelodési Intézet
Visegrad Fund Norvég Civil Támogatási Alap KRIO Intézet Ökotárs Alapítvány Tehetségpont Belügyminisztérium